Egy friss kutatás szerint a sportolók és edzők által gyakran használt okosórák és csuklópántok nem mindig mutatnak pontos adatokat a fizikai teljesítményről. Bár ezek az eszközök rendkívül népszerűek, főként az edzések tervezésénél és a fejlődés nyomon követésénél, a valóságban gyakran csak becsléseket adnak – és ezek nem mindig megbízhatóak.
Nem mérnek, csak számolnak
A Varsói Orvosi Egyetem kutatócsoportja, élükön Przemysław Kasiak doktorandusszal, arra a következtetésre jutott, hogy a sporteszközök nem közvetlenül mérik a teljesítményt, hanem különféle képletek alapján próbálják megjósolni azt. Ez a módszer különösen a rendszeresen sportoló, aktív emberek esetében okozhat jelentős eltéréseket a tényleges értékekhez képest.
„Nem ritka például, hogy az óra nagyon megerőltetőnek határozza meg a tevékenységet, miközben a valóságban az mérsékelten fárasztó és hatástalan, vagy éppen ellenkezőleg, gyakorlatilag maximális” – magyarázza Kasiak.
Miért lehet ez gond?
A pontatlan adatok könnyen félrevezethetik a sportolókat: egy túlértékelt edzés miatt például elmaradhat az elvárt fejlődés, míg egy alulértékelt tevékenység túlzott kifáradáshoz vezethet. A kutatók hangsúlyozzák: ezek az eszközök nem helyettesíthetik a profi, terheléses teszteket, különösen akkor, ha komolyan vesszük a teljesítménymérést.
Milyen adatokról van szó?
A vizsgálat során a kutatók olyan kulcsfontosságú teljesítménymutatókat elemeztek, mint a VE/VCO₂-meredekség (a percenkénti ventiláció és a szén-dioxid-termelés aránya), az oxigéncsúcspulzus (O₂Ppeak), az oxigénfelvételi hatékonyság meredeksége (OUES) és platója (OUEP). Ezeket az értékeket nemcsak a sportban, hanem az orvosi diagnosztikában is használják.
A kutatás szerint a legnagyobb eltérések a profi, nagy állóképességgel rendelkező sportolóknál jelentkeznek. Az alkalmi, kevésbé intenzíven sportoló felhasználók számára viszont ezek az eszközök továbbra is hasznosak lehetnek, amennyiben nem építenek kizárólag rájuk komoly edzésterveket.
A tanulság?
Az okoseszközök sok mindenre jók, de nem tévedhetetlenek. Érdemes tudatosan használni őket, és nem minden adatukat készpénznek venni – főleg akkor, ha valódi sportteljesítményre vagy egészségügyi célokra támaszkodunk rájuk. Aki komoly célokat tűz ki, annak továbbra is érdemes profi mérésekben gondolkodni.
A teljes cikket ITT tudod elolvasni.
